(index)

Anyósrealityvel megy a VV5 ellen a TV2

A TV2 ősszel egy török formátummal, a The Perfect Bride nevű realityvel próbálja letörni az RTL hegemóniáját.

A Big Brother és a Nagy Ő óta először bentlakásos valóságshow-t indít ősszel a TV2. Bár a pontos dátum egyelőre nem ismert, lehetségesnek tűnik, hogy lekésik a Való Világ 5 indulását, mivel azt augusztus végére [1] időzítette be az RTL Klub, és több mint 40 ezren jelentkeztek a castingra, köztük [2] Alekosz testvére, édesanyja és ex-mennyasszonya, Veronika is.

A török The Perfect Bride alapján készülő reality szintén napi műsor lesz, amiben tizenkét lány, hat fiú, és a fiúk anyukái laknak majd egy házban. A fiúk és lányok a boldogságot, az anyósjelöltek pedig tökéletes menyüket keresik. A hir.ma információi szerint a TV2 pénteken lefoglalta az Én, a Nagy Ő és a mamám domainnevet, így feltehetően ez lesz a műsor címe is.

Az anyósok és a mennyaszonyjelöltek közös fedél alatt élnek majd, míg egy másik házban a reménybeli vőlegényeket szállásolják el. A lakrészeket közös kert köti össze, ahová csak a fiatalok léphetnek, az anyukák pedig napi rendszerességgel videotelefonon keresztül érintkeznek fiukkal. Minden héten egy élő showműsorban dől el, hogy kinek kell hazamennie. Egyszer az anyósok döntenek a menyasszonyok sorsáról, máskor a menyasszonyjelöltek mondhatnak ítéletet az anyósokról.

„Azért hiszünk ebben a formátumban, mert úgy véljük, ez egy nagyon szerethető, humoros valóságshow, amelyben sok a csavar, a fordulat, és persze valós érzelmi drámák is várhatók” – mondta Kiss Péter, a Tv2 programigazgatója. A Törökországból indult, de Olaszországban, a Közel-Keleten és Indiában is sikerrel futott formátum számos nézettségi rekordot megdöntött, hazájában, Törökországban 71 százalékos közönségaránnyal futott.

forrás: VG.hu

Az alakuló ülésen sem vett részt a török parlament legnagyobb ellenzéki pártja. Lépésüket azzal indokolták, hogy a bíróság kilenc képviselőjüket is börtönben tartja, szerintük politikai okokból.

Úgy tűnik hiába a meggyőző választási győzelem a török választásokon, a meghatározó politika erők közötti történelmi kiegyezés még várat magára.

A török sorozatok versenye eldőlt. A Seherezádé kétszer több nézővel büszkélkedhet, s egyre gyakrabban kopogtatja alulról az 1 milliós szintet is.

Eközben Ezel elszállt. A 18-49-es korcsoportot figyelve stabil nézőtáborral büszkélkedhet, azonban teljes lakosságban már árnyaltabb a kép. A hosszú távú tendenciát figyelembe véve folyamatosan, stabilan veszít nézőiből, holott igen ígéretesen indult csatornáján. A Tv2 duplázása megtette a magáét, azonban a nyári műsorrend beálltával, a Seherezádé részeinek fogyása miatt a duplázás megszűnik, s a 16.30-as idősávban a Második élet lesz a Mindörökké szerelem vetélytársa.

A következőkben láthatjátok a két török sorozat eddig lement részeinek nézettségét (kékkel jelölve a nyertes)  s 2 diagramot, ahol jól össze lehet hasonlítani mit tudnak.

Mint látható a Seherezádé fölénye 18-49-ben egyre csak nő, azonban itt többször tudta megszorongatni Ezel. A diagramon csak az egymás ellen futó részek szerepelnek!

Az alábbi török muzsikához nem sokat lehet hozzátenni, - tán csak annyit, azért nagyon nem lehet könnyű manapság töröknek se lenni... Bónuszpont  a kockás ingért.

(forrás: Világgazdaság) Gratulált tegnap Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnöknek választási gyõzelméhez Herman Van Rompuy, az Európai Tanács és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, új lendületet remélve mind a reformok, mind az EU-csatlakozási tárgyalások területén.

Erdogan pártja, az Igazság és Fejlõdés abszolút többséget kapott a választásokon, de a kétharmadot nem érte el, jóllehet ez is szerepelt a várakozások közt.

A kormányfő azt ígérte, hogy „a lehető legszélesebb konszenzusra” törekszik majd az ellenzékkel és a civil társadalommal „egy új, Törökországhoz méltó liberális alkotmány megfogalmazása” érdekében.
Van Rompuy és Barroso közös közleményükben üdvözletüket fejezték ki, megállapítva, hogy az eredmény „megnyitja az utat a törökországi demokratikus intézmények megerõsítése és az ország korszerûsítése elõtt, az európai értékek és normák irányába”.

A közlemény Törökország EU-hoz fűződő kapcsolatait is érinti, hiszen kijelenti: „Az előrelépések e területeken minden bizonnyal új lendületet adnak majd az európai uniós csatlakozási tárgyalásokhoz.” Törökország 2005-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, ám a ciprusi válság megoldatlansága, valamint Franciaország és Németország ellenállása miatt a közösséghez való közeledési folyamat megfeneklett.

Szakértők szerint a választás eredménye kedvező hatással lesz Törökország gazdaságára és társadalmi viszonyaira. A voksolás végeredményére válaszul tegnap erősödött a török líra az ázsiai pénzpiacokon, és elemzők arra számítanak, hogy a török fizetőeszköz tovább növeli értékét a dollárhoz képest.

Szerző: Világgazdaság

Vasárnap választások lesznek Törökországban. Bár valamennyi közvéleménykutatás azt támasztja alá, hogy a legtöbb szavazatot most is a jelenlegi kormánypárt, vagyis az AKP kapja majd, az finoman szólva is kérdéses, mekkora többséget szerez majd az új parlamentben, márpedig ez a kormány középtávú terveinek esélyei szempontjából egyáltalán nem mindegy.

Még arra is van esély, hogy kormány támogatottsága csökkeni fog a vasárnapi voksolást követően. Nagy valószínűséggel ellenük szavaznak majd a kurdok (a szavazók 15 százaléka eleve elveszhet így), a liberálisok - és sokan mások is, akik figyelnek a külföldről érkező kritikákra, amelyek a kormányzat lehetséges diktatórikus, antidemokratikus eszközeit támadják. Az AKP ellenfeleinek esélyét mindenestre jelentősen csökentette a 10 ellenzéki vezető szereplésével az elmúlt hetekben kirobbant és lényegében titkosszolgálati eszközökkel dokumentált szexbotrány, amelynek kiszivárogtatását bőszen tagadják a kormánybárti oldalon.

Erdogan miniszterlnök népszerűsége rekordnövekedést mutat az utóbbi időszakban, mégsem lehet biztos abban, hogy olyan mértékű parlamenti többséghez jut, amely legfőbb célját is lehetővé teszi: egy új alkotmány létrehozását. Erdogan nem kevesebbet ígér arra az esetre, ha megkapja a szükséges támogatást, mint hogy Törökország 2023-ra a világ 10 legnagyobb gazdasága közé kerül. A jövendő új alkotmány pedig, ugyancsak Erdogan ígérete szerint, jóval demokratikusabb lesz majd, mint a jelenlegi, hiszen azt még az 1980-as katonai puccsot követően, meglehetősen feszült időszakban hozták még tető alá.  

Az alkotmányozás lebonyolításához Edogannak legalább 330 képviselői helyre lenne szüksége a lehetséges 550-ből, de az új alaptörvény bevezetését ez esetben még egy népszavazással is meg kellene támogatnia. Ha azonban két nap múlva 367 képviselői helyet is meg tud szerezni, úgy a népszavazás is elkerülhető. Az AKP-nak jelenleg 341 képviselője ül a török parlamentben.

Türk testvéreink ezt a csapatot küldték nem olyan rég Wolf Kati ellen. Ők a selejtezők során kiestek, a mi Katink a 22. helyen végzett. Mi mindig azon rinyálunk, hogy a környező országok nem szeretnek minket, azért végzünk mindig a francba hátul, - Ruzsa Magdi erősíti a szabályt. De akkor mit mondjanak a türkök, világszerte sok bevándorló ide, vagy oda?

Beszélgetés Hegedűs Tamással (Jobbik), a parlament magyar-török baráti tagozatának elnökével - 2. rész

A beszélgetés első részében Hegedűs Tamás segítségével megismerkedhettünk a török-magyar kapcsolatok lehetséges történeti gyökereivel. Ezután a Törökország EU csatlakozásának esélyeiről, az ország jelenlegi állapotáról esett szó, - ahogyan azt az Országgyűlés magyar-török baráti tagozatának elnöke látja.

Hegedűs Tamás: Minthogyha a többi párt nem mérné fel annak a jelentőségét, hogy mit jelent Törökország emelkedése és helyzetbe kerülése, illetve azokat a különleges kapcsolati lehetőségeket sem, amiket ez rejt. Nem látok egyik pártban sem kellő érdeklődést, kellő felismerést.

Dehát a mostani magyar vezetésű EU elnökség programjában ez benne van, hogy (más csatlakozásra váró országok mellett)  Törökország EU csatlakozásával kapcsolatban is haladást kell elérni...

Hegedűs Tamás: Ez igazándiból a kormányzat szintje, tehát az, hogy a török EU csatlakozás ügyében haladást kell elérni, ez nem  a parlamentben dől el, hanem a külügyminisztériumban, és viszonylag technikai szinten. Ugye, azt tudjuk, hogy magyar kormány támogatja Törökország EU csatlakozását, de nagyon nehéz. Vannak ellenérdekelt országok, amelyek nyilvánvalóan politikai okokból blokkolják ezeket a tárgyalási folyamatokat. Gyakorlatilag majdhogynem leállt a dolog, a magyar diplomácia meg nem arról híres, hogy külösebben harciasan lépne föl, még a saját érdekekért se. Én azt hiszem, hogy magyar diplomácia elsősorban az alkalmazkodásáról híres, sajnos, valójában nem fog lényeges áttörést ebben elérni. Persze még, ha nagyon elszánt lenne akkor is nehéz lenne.

(Forrás: MTI) Az MTA Világgazdasági Kutatóintézete (VKI) és a Friedrich Ebert Alapítvány budapesti irodája által szervezett, az EU-bővítésről értekező konferencián Törökország is több alkalommal szóba került.

Először Günter Seufert, a berlini Tudományos és Politikai Alapítvány kutatója ismertetett törökországi közvéleménykutatási adatokat. Ezek szerint a megkérdezettek mintegy 70 százaléka támogatja országa esetkeges csatlakozását az EU-hoz. Seufert azt is elmondta, hogy a tagság ellenzői általában arra hivatkoznak, hogy országuk az EU nélkül is elég erős, ráadásul a törökök más kulturális értékeket vallanak, mint az unióbeli népek, így az EU nem is venné szívesen a csatlakozásukat, muszlim országként nem illenének az unióba. A támogatók ezzel szemben azzal érvelnek, hogy jelentős gazdasági előnyökkel járna a csatlakozás, miközben erősödne az országban a demokrácia és emelkedne az életszínvonal.

Szigetvári Tamás, a VKI kutatója is beszélt Törökországról: meglátása szerint a törökök az elmúlt években új, magabiztos, aktív külpolitikába kezdtek, amelynek egyik fontos célja a nyugat-balkáni kapcsolatok erősítése. Törökország gazdasági pozíciói már most is nagyon erősek a térségben: Koszovó kivételével a minden állammal szabadkereskedelmi megállapodásokat kötött, jelentős török érdekeltségek létesültek a telekommunikációt, az infrastruktúrát és a pénzügyeket érintő piaci szférákban. Szigetvári Tamás szerint Törökország helyzetét megnehezíti azonban, hogy az egyes térségbeli országok történelmi okokból bizalmatlanok vele szemben, így az EU és Oroszország sokszor vonzóbb partnernek tűnik fel.

(Forrás: MTI) Egyszerű dolog a diplomácia. Néhány nappal ezelőtt Törökország megfúrta az osztrák jelölt, bizonyos Ursula Plassnik kinevezését az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) főtitkári posztjára. Mára megérkezett az első válasz a sógiktól, egy MTI hír szerint Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter a Der Standardnak így fogalmazott: "A különleges partnerséget részesítenénk előnyben, és nem a teljes jogú tagságot". A miniszter úgy látja, hogy még az sem biztos, hogy az EU képes befogadni egy olyan országot, mint Törökország, sőt, nem is biztos hogy Törökország képes egyáltalán az Unió tagjává válni. Na persze, de az se biztos, hogy akar, de legalábbis a szigorú büntetésként felmutatott küönleges partnerségi viszony igen szépen hozott a török konyhára már eddig is... Mindenesetre az ügy kapóra jön most nekünk, hiszen a következő posztban közöljük a Hegedűs Tamással készült interjúnk második részét, amelyben az egyik fő téma éppen Törökország EU csatlakozása lesz.

Révedjünk a múltba!

Fogyókúrázom, mondjuk úgy böjtölök, ennek jegyében reggelire olvastam kicsit a török konyháról. A mindmegette.hu bejegyzésével teletömtem magam, megtudtam például. hogy a török gasztronómia leggyakrabban használt alapanyagai a következők:

padlizsán, zöldpaprika, hagyma, lencse, bab, paradicsom, fokhagyma,  uborka, szőlő, őszibarack, cseresznye, sárgadinnye, füge, citrom, bárányhús, pisztácia, mogyoró, mandula, földimogyoró, fenyőmag, pörkölt csicseriborsót, a petrezselyem, köménymag, feketebors, paprika, menta, kakukkfű, oliva, rizs, búzakása.

A belga Gent városágban a helyi erők (törökök és belgák vegyesen) együtt tekintették meg egy kivetítő előt az 1:1-re végződött selejtező meccset. A végén volt egy kis heccelődés a két tábor között, aztán a belga rendőrök, hagyományörző jelleggel is, elgyepálták a törököket.

Barátság ide, turáni kötelékek oda, a fiatal efendik rendesen elkenték a gyaúr szánkat...

Törökország most éppen meglehetősen feszült napokat él meg, amellett, hogy pénteken el kellene verni eb-selejtezőn a belgákat, török sorstársaink mindjárt parlamentet is választanak (június 11-12), ehhez a nemzetközi trendeknek megfelelően beütött egy kis szexbotrány (ellenzéki politikus hegyekkel), meg amúgy biztos már csak a meleg miatt is, megy fel a pumpa rendesen, divatban a rendőrségi kopogtatós. A turizmosonline.hu részére eljuttatott közleményében hazánk KÜM-jének Konzuli Főosztálya úgy fogalmaz "a jelenlegi helyzet nem indokolja Törökország, ezen belül Isztambul, a főváros Ankara és az egyébként gyakran felkeresett további nagyvárosok, üdülőhelyek biztonsági átsorolását. Ugyanakkor hangsúlyozzák a fokozott körültekintés, egyéni óvatosság, megnövekedett idegenvezetői felelősség és a jogkövető idegenrendészeti magatartás fontosságát."

(Forrás: MTI) Rövidesen fontos állomásához érkezik a - sok egyéb ország érintettsége mellett - erőteljes magyar és török érdekeltségekkel is jellemezhető Nabucco terv: június 8-án a törökországi Kayseri városában írják alá a projekttámogatási megállapodásokat a tranzit országok kormányzatainak képviselői, valamint a Nabucco vállalatok illetékesei. A projekttámogatási megállapodások főbb elemei:

Beszélgetés Hegedűs Tamással (Jobbik), a parlament magyar-török baráti tagozatának elnökével - 1. rész

Kit kérdeznénk elsőre ha nem egy barátot. Hegedűs képviselő úr, szívesen és érdekesen beszél Törökországról, török magyar vonatkozásokról, mindenről - szinte kérdezni sem kell.

Hegedűs Tamás: Nagyon rossz Törökországnak, meg ennek a Törökországi helyzetnek a magyarországi dokunentáltsága. Magyarul az újságírók, külpolitikai újságírók is vagy nagyon alultájékozottak, vagy nem naprakészek. Ahhoz képest, hogy vezető világlapokban, a Newsweektől, az Economistig, a Financial Timesig, szinte minden héten van valami Törökországról, hát Magyarországon nagyon-nagyon ritkán jelenik meg. Tehát, ha valaki csak a magyar sajtóból akar Törökországról tájékozódni, annak itt nehéz dolga van. Muszáj külföldi lapokból tájékozódni, mert az, ami Törökországban történik most már lassan 10 éve az világpolitikai jelentőségű, mint fordulat. Részben gazdasági, de geopolitikailag is, tehát gyakorlatilag az egész térségnek erőviszonyait átrajzolta az a fajta új külpolitika, amit Törökország megvalósított az elmúlt 8 évben.

Hegedűs Tamás e blog számára egyetlen dolog miatt fontos: ő a parlament Magyar-Török barári tagozatának elnöke. Miközben leülünk abban maradunk, hogy kezdjük ezt az egészet a legelejétől.

Ez a török-magyar barátság, ez miért fontos az Önök pártjának, vagy Magyarországnak? Mi a motívuma, az ideológiai alapja?

Hegedűs Tamás: Az eszmei alapja mindenképpen a közös származás és a rokoni kötelék, ami a két nép között van, - bár nálunk, ugye a hivatalos kutatás és oktatás nem ezt állítja, a finnugor rokonság  tana miatt. De a hagyományaink, egészen addig amíg ezt ránk nem oktrojálták ezt a marxista történetszemléletet, azok mindig is a hun örökség talaján álltak. A türk népek, ugyanígy a törökök is, azok mindig is a hunok leszármazottjainak tekintik magukat, ugyanúgy egyébként, ahogyan a mongol népek is.

Ez a tudat Törökországban erőssebben megvan, mint nálunk?

Hegedűs Tamás: Olyannyira erősen, hogy kétség sem fér hozzá, tehát ott ezt az általános iskolától kezdve így tanítják, hogy mi rokonok vagyunk. Néha úgy is emlegetnek minket mint nyugati türkök, vagy keresztény türkök, úgyhogy ez egy megkülönböztető jelzés. Egészen közeli kapcsolatot látnak a két nemzet között, az én véleményem szerint nem alaptalanul. Az olyan szavak, mint a kegyelem, bűn, áldás, ezek mind közös eredetűek. Gyakorlatilag a szókincsnek az a része, ami a hosszú időn keresztül a civilizációt jelentette az közös gyökerű. És nem úgy, ahogy a nyelvészek mondják, hogy átvettük a törököktől, vagy innen onnan, hanem ugyanabból a tőből sarjad ki, a hun nyelvek örökségeként.

Most mulatunk, de mindjárt jön a munka:  azonnal érkezik az első interjú. Bizony, rögtön a komoly rovatban.

Ülünk, buta arccal: Sima, Anett meg én. Hónapokkal ezelőtt, amikor Schmitt közt. eln. ú., talán egy kicsikét még szilveszteri hangulatban, az alábbi szavakkal nyilvánult meg:

„Magyarországnak valószínűleg még szerencséje volt, hogy a Földközi-tenger keleti régiójának népei közül egykor pont a török szállta meg az országot, hiszen nem kényszerítették rá a magyarokat a török nyelv megtanulására, sem pedig vallásuk felvételére, és 150 éven keresztül egy stratégiai szempontból fontos helynek tekintették Magyarországot.”

Aszem a rádióból hallottuk először e mára megrendítőnek tekinthető, súlyos szavakat, aztán később olvastuk is mindenfelé.

"Rendesek ezek a törökök, b.meg."