Vasárnap választások lesznek Törökországban. Bár valamennyi közvéleménykutatás azt támasztja alá, hogy a legtöbb szavazatot most is a jelenlegi kormánypárt, vagyis az AKP kapja majd, az finoman szólva is kérdéses, mekkora többséget szerez majd az új parlamentben, márpedig ez a kormány középtávú terveinek esélyei szempontjából egyáltalán nem mindegy.
Még arra is van esély, hogy kormány támogatottsága csökkeni fog a vasárnapi voksolást követően. Nagy valószínűséggel ellenük szavaznak majd a kurdok (a szavazók 15 százaléka eleve elveszhet így), a liberálisok - és sokan mások is, akik figyelnek a külföldről érkező kritikákra, amelyek a kormányzat lehetséges diktatórikus, antidemokratikus eszközeit támadják. Az AKP ellenfeleinek esélyét mindenestre jelentősen csökentette a 10 ellenzéki vezető szereplésével az elmúlt hetekben kirobbant és lényegében titkosszolgálati eszközökkel dokumentált szexbotrány, amelynek kiszivárogtatását bőszen tagadják a kormánybárti oldalon.
Erdogan miniszterlnök népszerűsége rekordnövekedést mutat az utóbbi időszakban, mégsem lehet biztos abban, hogy olyan mértékű parlamenti többséghez jut, amely legfőbb célját is lehetővé teszi: egy új alkotmány létrehozását. Erdogan nem kevesebbet ígér arra az esetre, ha megkapja a szükséges támogatást, mint hogy Törökország 2023-ra a világ 10 legnagyobb gazdasága közé kerül. A jövendő új alkotmány pedig, ugyancsak Erdogan ígérete szerint, jóval demokratikusabb lesz majd, mint a jelenlegi, hiszen azt még az 1980-as katonai puccsot követően, meglehetősen feszült időszakban hozták még tető alá.
Az alkotmányozás lebonyolításához Edogannak legalább 330 képviselői helyre lenne szüksége a lehetséges 550-ből, de az új alaptörvény bevezetését ez esetben még egy népszavazással is meg kellene támogatnia. Ha azonban két nap múlva 367 képviselői helyet is meg tud szerezni, úgy a népszavazás is elkerülhető. Az AKP-nak jelenleg 341 képviselője ül a török parlamentben.
